Mozgósítható energia a mindennapokra

Átadom a Teremtőnek azt a terhet, amire a lelkem nem érett még meg. Megkérem, hogy vegye el tőlem, csökkentve lelkem súlyát egy időre, hisz Ő olyan megoldással szolgál mindenre, amit elképzelni sem tudok a jelenben, csak tudom szívem bölcsességével, hogy a legjobb történik velem minden időben. Megkönnyebbülés, szabadság, és bizalom marad helyén a kételynek, mert hiszek a nagyobb tervben, sokkal nagyobb erővel rendelkezem, mint amennyit magamról idáig elképzeltem. Mindig van egy utolsó tartalék, amit mozgósíthatok és marad mindig hely a vágyamnak, amit napról napra pontosíthatok, hisz a szabadság most legnagyobb kincsem, bármi történik is, azt el nem veszítem, mert a lelkem szárnyalni tud, akkor is éppen, mikor a test pihenésre van ítélve. Hálás vagyok azért, hogy lehetek, magamért és másokért tehetek, mindenem, ami szükséges itt van velem, egészséges vagyok és szeretettel töltve szívem, mindenre képes vagyok, eljött az idő, hogy írjak egy másik álmot. Amelyben átengedem az irányítást egy nagyobb Őrnek, ki mindig vigyáz rám és terel abba az irányba, ahol a megérzéseimmel szövetkezhetek és létrehozhatok egy éltető tervet. Amiben az elfogadás van az első helyen, követi a megbocsájtás önmagamnak, az elengedése annak, ami a múlt fájdalmait tartja burokban, majd megérkezik a szeretet és a hála mindenért, ami támogatott vagy éppen utamat állta. A sort a megengedés zárja, hisz az engedélyem nélkül a megvalósulás csak várna ,hogy mikor tartom annyira értékesnek magam, hogy minden, ami megillett abban megmártózzam!

Ferenczi Anita